telefon-ügyek

A pillanatragasztóról azt tudjuk ugyebár, hogy a neve tanúsága szerint az volna a lényege, hogy gyorsan, szinte azonnal megköt. Azt is tudjuk már tapasztalatból, hogy valami oknál fogva mindig melléfolyik egy jelentős hányada. És azt is tudjuk, hogy tisztázatlan körülmények között valamiért sokkal hatékonyabban ragasztja a törött tárgyat a kezünkhöz, esetleg a kezünket egyéb testrészeinkhez, mint a tárgy két darabját egymáshoz.

Amikor a telefonom előlapja széjjelrepedt, igyekeztem mindezzel komolyan számolni. Ezért aztán miután az előlap két darabját gondosan egymáshoz illesztettem, vártam úgy 10 másodpercet, mielőtt még az előlapot felpattintottam volna a telefonra. Aztán egy rövid idő múlva azt tapasztaltam, hogy a nullás billentyű mindennemű nyomásnak bitangos kemény határozottsággal áll ellen. Szétkaptam a szerkentyűt, de már nem volt menthető. Minden tökéletesen működik, csak a nullára nem reagál. Namármost nulla nélkül se húsz, se harminc, se hetven bazmeg. Jó, mi?